Kedves Szülôk, drága barátaim!
Mit is tehetünk abban az esetben, ha gyermekünk az életuntságtól szaglóan, csordultig telve mélabúval, Tokyo Hotel pólóban dobálja szemébe lógó kackiás tincseit a vasárnapi ebéd alkalmával összült családi muri alkalmával?
Ezt a kérdést gyakorlatilag az ókortól kezdve foglalkoztatja az olyan kis szülôi munkaközösségeket, mint a miénk.
A X.-XI. század környékén a hasonló jelenségeket, többnyire égetéssel oldották meg a tudatos városi polgárok, ami egy igen gyors megoldás a problémára, ugyanakkor olcsó és igényes szórakoztatási lehetôséget is teremtett a plebs számára. Falun, vidéken az eszközök vélhetôleg kevésbé voltak kifinomultak és igen kevés írásos anyag maradt meg fenn, hogy a 21. század embere meríteni tudna belôlük.
A XIII. században az erôsôdô papság vállalta magára a nemes feladatot, hogy a korcsosuló társadalomból kigyomlálja a vadhajtásokat. Kevesen tudják, hogy a gyermekek 1212-es keresztes hábórújának zseniális ötlete, az akkor is roppant tudatos Francia Népnevelési Front kezdeményezése volt és amit sokan céltalan mészárlásnak tudnak be tévesen ma is, az II. Fülöp Ágost és a felemelkedett papság:
"Erôs új nemzedék"
programjának egyik okosan kitervelt állomása volt. Ez az akkor méltán híres és igen jól kommunikált vérfrissítést célzó kampány szerves részeként mûködö program a "Ne költsd arra a lét, kinek ennyire fáj a lét" szlogen alatt futott az 1300-as évekig.
A XVIII. század után a gôzgép feltalálásával aztán felpörögtek az események... Nem véletlen, hogy az emó kérdés akkor gyakorlatilag nem is volt ismert, a mûveltebb társadalmi körökben, kifejezett udvariatlanság volt szóbahozni ezt a kényes témát. Természetesen a spleen életérzés kedvelôi ekkor is feltûntek az erre táptalajt biztosító lecsúszott költôk és prostituáltak alkotta alsóbb néprétegekben, de tömegjelenségnek egyáltalán nem számítottak.
Igen ám, mondhatja magában az elkeseredett szülô, de mit tehetek most én, amikor a gyerekemnek lassan több jogot biztosít az állam, mint nekem, nevelôjének, aki igazán tudja, mi a jó neki?
Nyugodjunk meg és dôljünk hátra. Az ezt a honlapot is üzemeltetô Aktív Szülôi Munkaközösség igen erôs lobbitevékenysége folytán az állami szervek engedélyezik az emós gyermekek abortálását egészen a 54. harmadig, tehát 18 éves korukig! Ez a szülô számára gyakorlatilag teljesen fájdalommentes orvosi beavatkozás percek alatt elvégezhetô és az állam adókedvezménnyel is próbálja segíteni a tudatos családépítôket!
Amennyiben gyermeke nagykorú és az orvosi megoldás csak nyûgüs jogi úton lenne rendezhetô, még mindig elaltathatja gyermekét a legközelebbi patikában vásárolható "Légy vidám, különben..." vakcinával, ami a hétköznapi ember számára ártalmatlan, de egy emós számára végzetes mennyiségû endorfint tartalmazó gyógyhatású készítmény. Természetesen vény élkül kapható.
Amennyiben ezek után is gondjai vannak, írjon bátran, Szerkesztôségünk örömmel áll rendelkezésére.
